A Nia és én
Egy nagyon mozgalmas évben, 2014 nyarán találkoztam a NIÁ-val. Nyárra szüneteltek a Jeet Kune Do edzések, és szerettem volna valami nagyon más, mégis nagyon aktív elfoglaltságot találni helyette. Olyat próbáltam keresni, aminek esetleg köze van azért a harcművészetekhez, de gondoltam, nem árt, ha a valami tánc lenne, minthogy ez még egy olyan terület, ami eddig kimaradt az életemből, és itt az ideje pótolni.
Székely Gyula Juliusnál voltam először NIÁ-zni, és sosem felejtem el. A többiek vígan repkedtek a teremben, én meg zokniban lehajtott fejjel sétáltam. A tánc mindig is nagyon idegen volt tőlem. Juliusnak azonban sikerült kimozdítania ezekből a gátlásokból, és hamarosan nagyon megszerettem az óráit és a NIÁ-t. Felkerestem többeket is. Hamarosan megismerkedtem Brezina Kingával és a The Shift-tel, ahol olyan remek tanárokhoz járhattam, mint Kinga, Edo, Miklós Ildi, Török Fruzsi. Jártam Marishoz is, és nagyon szerettem Kánya Andi óráit a Nimfeumban.
Feleségemmel, Elvirával is egy NIA órán ismerkedtem meg. Illetve sokáig nem ismertem meg, mert mással voltam elfoglalva, míg egyszer a Shiftben Julius egyik óráján észre nem vettem végül. A lánykérés szintén Juliusnál, az egyik playshopján történt. Az egyik feladat az volt, hogy tánccal tegyünk fel egy kérdést valakinek, aki szintén tánccal válaszol majd rá. Akkor húztam fel az ujjára a gyűrűt, ez volt a kérdés... Fél éve voltunk akkor még csak együtt, de egymás mellett döntöttünk. És természetesen az esküvőnk harmadik napján a Kopaszi gáton szintén Niáztunk, hála legkedvesebb barátainknak, Brezina Kingának, Zucker-Fenyő Edit "Edo"-nak, és Tóth "Zumbik" Zsuzsinak.
A házasélet számtalan előre nem látott feladatot ad az embernek, amikkel meg kell birkóznunk, így a NIÁ-t is szüneteltetnünk kellett egy időre, 2018 őszén azonban visszatérek, és 2019-ben szeretném elvégezni a NIA fehéröves tanárképzést is, és onnantól órákat is tartani.