Elvira írói blogja
Cikkek, beszámolók, gondolatok, érdekességek

Írásaim és egyéb érdekességek rólam a Patreonon

Sziasztok!

Írói blogot nyitottam egy támogatói oldal keretein belül.

A feltöltött írásaim mindenki számára elérhetőek, de ha van kedved támogatni a munkámban, azt így megteheted, én pedig örömmel fogadom.

Elragadtatás, avagy Netanel Goldberg és Mitsch Kohn koncertjeinek varázslata

A 2018. évi nyári Evernessen láttam, hallottam először Netanel Goldberget a színpadon énekelni. 

Ölvedi Gábor egyik formációjának, a Layandának a koncertjén énekelt... Finoman szólva is felkeltve az érdeklődésem. Aztán az utolsó este “véletlenül” amellett a sátor mellett vezetett az utunk, ahol Netanel saját koncertje zajlott. 

A sátorba belépve egyértelműen elvarázsolt bennünket, amiket Mitsch Kohn-nal (és zenésztársaikkal) a színpadon műveltek.

Tovább



Felújítás: megújulás?

Sokat tűnődtem azon, hogy vajon az idei évben oly sok időnket, energiánkat, stb. felemésztő felújításokról essék-e szó az írásaim között. Aztán rájöttem, hogy mindenképpen helye van a témának, hiszen nagyon sok mindent kaptunk ezen projektek kapcsán, pl. lábon kihordott idegösszeomlást, sok-sok új idegpályát, erőt...

Viccet félretéve, mélységesen egyetértek Hadházi László standup-humorista “Felújítás” című szösszenetében foglaltakkal: “Furcsa módja az öngyilkosságnak, hogy beengedsz ilyen rablókat a házadba, hogy ‘Csináltok, amit akartok, majd én fizetem!’...”

Tovább



Életfa

Régóta szerettem volna, ha készítünk egy életfával díszített könyvet. Amikor válogattam az életfa-ábrázolások között, akkor nagyon sok szempont szerint kellett vizsgálnom a képeket.

Van, hogy már az elején kikristályosodik, hogy mit készítünk, van, hogy az utolsó lehetőségig formálódik egy-egy könyv. A tervezést sokban megkönnyíti, ha azt is tudjuk előre, hogy mivel szeretnénk dolgozni: bőrrel, könyvkötő vászonnal, textillel, papírral... Egyszer a minta határozza meg a borítást, máskor a borítás a mintát.

Tovább



A masszázs varázslatos világa

Gyermekkoromban estem szerelembe a masszázzsal. Saját élményvilágom kissé hiányos, de a fáma szerint minden jóféle 4 éveshez hasonlóan én is örömmel tettem eleget a “most állj rá anyu hátára, most egy kicsit az ajtó felé” kéréseknek. Aztán valamikor 8 éves korom környékén szeretett nagynéném mutatott pár masszírozó mozdulatot, hogy tudjam enyhíteni anyu fájós hátának feszültségét... Ott és akkor kezdődött a szerelem...

Tovább



Idilli kávézás

Tavalyelőtt ajánlotta figyelmembe Anyukám Lev Bartenev kortárs orosz festő, rajzoló, alkotó képeit, rajzait. Lenyűgöznek Lev szívhez szóló alkotásai, amelyeket pasztellel, akverellel, digitális rajztáblával (és még ki tudja mivel) valósít meg. 

Kedves, vidám, szívet melengető alakjai mindig megmosolyogtatnak. Sok-sok alkotását nézegettem mind a privát, mind a stúdiójának facebook oldalán. 

Tavaly gondoltam egy nagyot, és felvettem vele a kapcsolatot a facebook-on - anyai segítséggel -, hogy hozzájárulását kérjem ahhoz, hogy néhány nagyon inspiráló alakját “átdolgozzuk” a könyveinkre, a saját látásmódunk szerint.

Tovább



Mesterségek Ünnepe 2018 - mesék, csipkék, könyvek

A Mestersége Ünnepe minden évben egy nagyon meghatározó esemény számunkra. Mindig rengeteget készülünk, hogy szándékaink szerint, a legszélesebb palettával tudjunk kivonulni.
Tavaly ilyenkorra készítettük el az első kézi festésű, részben bőrkötésű könyveinket (A tolvaj Szarka, Az Őrző, A Levendulatündér, A Manó). Ősszel is készítettünk ilyen típusú könyvet, illetve télen határidőnaplót.
Az idei évben szerettem volna életre kelteni a Hold-at, a Főnix-et...

Tovább



Betekintés a rúnák világába, avagy Boldog 30. szülinapot, Piros!

Egész életemben különlegesnek éreztem az ikrek világát.
Relatív korán találkoztam a jelenséggel, hiszen az oviscsoportban ott voltak “Tündi-Betti” és “Kinga-Rita” - azaz rögtön két ikerpárral is cimbizhettem. 
Amikor pár éve megtudtam, hogy kis kolleganőm is rendelkezik ikertestvérrel, az olyan igazán megnyugtató, ismerős érzés volt - megint van a közelemben ikerpár. Persze mind a kettő nőszemély kellően bolond és szeretnivaló...

Tovább


Ősztől újabb csoda a Sárkánykuckóban

Megérkezett. Itt van. 

Időnként összeborzadok, hogy tényleg ilyen könyörtelenül, hirtelen ránk tört a Mesterségek Ünnepe. 
Dehát épp hogy csak elmúlt az előző, még az izmaimban érzem a sok-sok pakolást, a bőrömön a napsugarak melegét, a forgatagot, a mindenhonnan felhangzó muzsikát, a tömeg morajlását... És itt van újra...
Egek! Mennyi, de mennyi minden történt ezalatt az egy év alatt! 
Mennyi, de mennyi embert ismertünk meg, mennyi, de mennyi élménnyel gazdagodtunk!

Tovább



Sátrazás hangtálakkal – avagy Everness tapasztalások

Egy egészen másik cikket írtam immáron napok óta, egy egészen másik nézőpontból akartam megmutatni azt a pár napot, amit Alsóörsön töltöttünk. 
Lett volna szó sok más mellett pakolásról (sok-sok pakolásról), csalódottságról, fáradtságról, elszontyolódásról, nagyon-nagyon sok fáradtságról, és borzasztó mennyiségű hidegről... (Megjegyzem Kapitányt, Ricot és Kowalskit csak azért nem láttam, mert olyan profin rejtőzködnek, de mintha Közlegény...) Persze lett volna szó benne csodás emberekről is.

Az ember lánya hajlamos sokszor hinni abban, hogy “véletlenek márpedig nincsenek”. Természetesen a tudatosság fesztiválja kapcsán ez a hitrendszer sokkal nagyobb arányban igazolódik vissza, mint egyébként...

Tovább



Hangok szárnyán

Hamarosan újranyit a Sárkánykuckó. Tudom, hogy ez a napi rutinban élőknek valójában nem sokat jelent, de nekünk... Nekünk nagyon sok mindent.

Sikerült, megcsináltuk.

Azt gondolom, hogy ezt a fellélegző érzést viszont nagyon sokan megélték már, így tudják, hogy mekkora jelentőséggel bír. Évekkel ezelőtt megálmodta egy család, hogy felújításokba kezd. Ennek egyik felét sikerült is kivitelezni, a másik felét azonban nem. A felújított rész viszont egy egészen másik dimenzióra nyitott ajtót. Beköltözött a Sárkánykuckó a falak közé, otthonra leltek az éteri és szférikus hangok, a nyugalom és a harmónia szigete öltött testet a falak között.

Emellett azonban a felújítandó másik rész erőteljes kontrasztot képviselt...

Tovább



Egy életmű bemutatása

A történet valahol nagyon régen, Lajosmizsén kezdődött... 

Bakacsi Ernő író 80. születésnapjára szerető családja úgy döntött, hogy egy igen különleges ajándékkal lepi meg az írót. 

Az igen kreatív család kitalálta, hogy az immáron 20 önálló kötetes író munkásságát egy nagyon személyre szabott könyvben foglalják össze, melynek elkészítéséhez bennünket kértek fel. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mekkora megtiszteltetés ez számunkra! 

Egy csodálatos időutazás kezdődött...

Tovább



Egy szülinapi dobfürdő története

Mindig meglepődöm, hogy a hangfürdők után milyen irányokat vehet a beszélgetés. Tagadhatatlanul nagyon szeretem, amikor a vendégeknek van valamennyi idejük megosztani a hangfürdőn tapasztalt élményeiket, vagy azokat a gondolatokat, ami közben jutott az eszükbe, ami közelebb viszi őket egy-egy problémájuk megoldásához, feloldásához.

Az egyik Sárkánykuckóban tartott hangfürdő után barátin beszélgettünk egyik kedves vendégünkkel, aki érdekes gondolatokat osztott meg velünk...

Tovább



Egy Varázskönyv története

Vannak olyan kedves “hangos” vendégeink, akiknek az a kérése, hogy a találkozásaink közti időszakra mindig kapjanak olyan “házi feladatot”, ami segít nekik rendezni a külső-belső történéseket. Az alkalmakat mindig beszélgetéssel kezdjük, amikor “kiértékeljük” a történteket, az elvégzett feladatokat.

Példálózó jelleggel szoktunk erről beszélgetni más vendégeinkkel is. Ez ihlette meg egyik megrendelőnket...

Tovább



Titkos projektek

Kedvelem a titkos projekteket... nem kedvelem a titkos projekteket...
Akkor most, mi van?!

Nagyon komoly dilemmába szoktam keveredni, és némi önazonossággal kapcsolatos vívódásba kezdek magammal bizonyos szituációkban.
A társadalom azon rétegéhez tartozom, akik nagyon is szeretik és értékelik  a - számukra - kellemes meglepetéseket, figyelmen kívül hagyva, hogy azt “az élettől” vagy közvetlenül szeretteiktől kapják.

Viszont a titoktartással nem állok jól ezen dolgok kapcsán. Ha meglepetésre készülünk, titkos küldetésben járunk, akkor a szívem-lelkem túlcsordul az élménnyel, az információkkal, az impulzusokkal, és mérhetetlen késztetést érzek arra, hogy világgá kürtöljem.
Míg, ha nem lenne a feladat titkos, akkor kb. magamban megélném a helyzet örömét, és nem tombolna bennem a Karinthy-féle “nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” érzés...

Tovább



Ilyen volt 2017...

Azt gondolom, hogy már benne vagyunk abban a korban, amikor az ember fia/lánya egy új év kezdetén megpróbálja az előző évet átgondolni, értékelni, felmérni a terveinek megvalósulását... Amikor próbáltam összeszedni a gondolataimat, hogy mikkel is tudnám bemutatni a 2017-es évünket, akkor ránéztem a nyilvántartásainkra és gondolkodóba estem.

Megleptek a számok, holott minden lépésnél ott voltam...

Tovább



Gondolatok karácsony környékén

Mi nők előszeretettel okoljuk elődeinket, miszerint az életünk legkülönbözőbb aspektusaiban előforduló, megjelenő problémákért, nehézségekért, következményekért, okozatokért ők a felelősek...

Akármennyire is haladok előre az egyedfejlődésemben ettől a dologtól én sem tudok elszakadni.
Szent meggyőződésemmé vált, hogy Édesanyám a hibás abban, hogy szeretek utazni - hiszen Ő nyitotta meg számomra a világot, minden értelemben. Egyértelműen Ő a hibás abban, hogy imádok olvasni, hiszen a példáját követem... Aztán van egy csomó minden ehhez hasonló dolog más is, de ami egyértelműen az Ő hibája: a karácsonyhoz való viszonyulásom...

Tovább



Katalin napi minivásár és hangfürdő

Október végén egy kicsit (három nap erejéig) elvonultunk, hogy csak magunkkal és egymással foglalkozzunk, hiszen egy nagyon-nagyon tevékeny és igen fárasztó időszakot tudhatunk magunk mögött. Személy szerint, ha a három nap három hónappá változott volna hirtelen, azt sem bántam volna.

Az ősz csodás színeivel, illataival, esőjével és napsütésével feltöltekezve kezdtünk neki a novemberi programok megtervezésének.
Rájöttünk, hogy most nem érezzük a “hívást” megjelenéseink egyik kedves színhelyéről sem, hanem most szeretnénk “otthon maradni”. Így tehát elhatároztuk, hogy a Sárkánykuckóba bekuckózva lesznek novemberben a hangfürdők...

Tovább



A Sárkánykuckó története

Egyszer volt, hol nem volt... tulajdonképpen valamennyi ígéretes sárkányos történet így kezdődik, úgyhogy ez itt is helytálló mondatkezdetnek tűnik.

Amikor Balázs elkezdte a Peter Hess hangmasszőri tanfolyamokat, akkor arra gondoltunk, hogy majd szépen lassan az addigi szobáját átalakítgatjuk, és hangmasszázsra alkalmas helyiséggé változtatjuk.
Aztán az egyik modul előtt szembesültünk azzal, hogy a vizsgáig legalább 25 hangmasszázst kell tartania... Ez némiképpen (egészen konkrétan: nagyon) áthúzta a korábbi elképzeléseinket, hiszen a "szépen lassan" időtartam jelentősen lerövidült (pontosabban töredékére csökkent).

Őrült nagy munkába kezdtük...

Tovább



A vásározás nagyon fura világa avagy Ahogy megéltem az idei Mesterségek Ünnepét

Amikor elkezdtem írni ezt a szösszenetet, akkor nem is beszéltem meg Balázzsal (gondoltam, „majd szólok”). A sok-sok élményt szerettem volna megosztani. Azt gondolom, valószínűleg az lenne a legjobb, ha a vásározás rózsaszín világáról írnék, amikor az unikornis kiskacsát ölelget a szivárvány alatt, miközben tündérek szórják a varázscsillámot...

Ez nem az az írás lesz...

Tovább



Mesteri érzések – Betekintés a Mesterségek Ünnepe által generált műhelylakó létbe

Sok-sok minden kavarog bennem, mert egy meglehetősen intenzív időszakot élünk.

Ajándékoztunk magunknak tíz nap munkaszünetet és egy határokon átnyúló pihenést. Eközben rengeteg impulzust kaptunk, közelebb kerültünk magunkhoz, egymáshoz.
Volt, hogy lustálkodtunk, ami a megelőző hosszú-hosszú hetek alatt elképzelhetetlennek tűnt...

Tovább



A tolvaj szarka - és ami mögötte van, avagy egy könyv elkészültének miértjei

Már gyermekkoromban is imádtam Gerald Durrell "Családom és egyéb állatfajták" című könyvét. Akkoriban szerintem én is biológus szerettem volna lenni, mindenesetre mélyen megértettem és átéreztem az állatok iránt táplált érdeklődését. (Talán ezért is mosolygok valahányszor a családi történetek
előkerültekor, Édesanyám a mai napig borzongva gondol vissza arra, amikor megfogdostam a levelibékakölyköket és hatalmas lelkesedéssel
szállítottam őket a tenyerembe, hogy megmutassam neki :) )

Ahogy megismertem a könyv további részeit is ("Madarak, vadak, rokonok"; "Istenek kertje") nagy derűvel olvastam (újra és újra) a szarkákról (Spiro szerint a "farkákról") és a gengszterkedéseikről szóló részeket - Durrell írói stílusa finoman szólva is kedves a szívemnek.

Már felnőttként eszméltem rá - a természetjárások alkalmával -, hogy nemcsak a könyvek lapjain tudnak nagyon megmosolyogtatni a szarkák.

Tovább



Harmónikus rezgések

Amikor Balázs megkért, hogy írjam le a tapasztalataimat némiképpen megrémültem. "Dehát hogyan, mi módon, milyen keretek közt, mint alany vagy mint megfigyelő..."Azonnal elkezdtek cikázni a gondolataim - mint az aranycikesz - és próbáltam (legalább magamban) megtalálni a fonalat. Túl sok minden van - ez itt a probléma. Túl sok mindent szeretnék megosztani ebben a témában, mert rajongok érte. Magaménak érzem és magamba fogadom - a hangokat, a rezgéseket, a hullámokat. Tudom, hogy visszavonhatatlanul az életem részévé váltak, mert olyanok nekem, mint Fábrynak a lime, "20 másodperce tudom, hogy létezik, de már szükségem van rá".

Tovább



A gyógyító írás

A Könyvműhelyben kézzel készülő könyvek mindegyikére igaz, hogy egy-egy könyv az elkészüléséig 4-8 órán át van a kezünkben. (Mindezen felül vannak még azok az órák, napok, amiket a könyvek a présben, súly alatt töltenek és száradással.) Márpedig ezen idő alatt - mint minden kézzel készült termék - átitatódik az érzéseinkkel, álmainkkal, szeretetünkkel, energiánkkal, elhivatottságunkkal, elkötelezettségünkkel, a szakma iránti tiszteletünkkel. Ezek miatt is alkalmasak ezek a könyvek hálakönyvnek, örömkönyvnek, boldogságkönyvnek, gyógyuló könyvnek, változáskönyvnek, terápiás könyvnek...

Tovább



Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.

 .