Egy szülinapi dobfürdő története

Fehérvári Elvira írása

Mindig meglepődöm, hogy a hangfürdők után milyen irányokat vehet a beszélgetés. Tagadhatatlanul nagyon szeretem, amikor a vendégeknek van valamennyi idejük megosztani a hangfürdőn tapasztalt élményeiket, vagy azokat a gondolatokat, ami közben jutott az eszükbe, ami közelebb viszi őket egy-egy problémájuk megoldásához, feloldásához.

Az egyik Sárkánykuckóban tartott hangfürdő után barátin beszélgettünk egyik kedves vendégünkkel, aki érdekes gondolatokat osztott meg velünk. Minden szülinapjára tart a barátainak egy összejövetelt, ám nagyon fontos számára az a tudat, hogy a vendégei egy különleges élménnyel távozzanak az estről.
Mikor megemlítette, hogy valami nem stimmel a kinézett étteremmel, akkor felvetettem, hogy a Sárkánykuckó sajnos az ominózus időszakban zárva lesz, ezért kivételesen nem tudunk egy zártkörű hangfürdő lehetőségével előállni. De persze azonnal bevillant a mindannyiunk által nagyon szeretett Hold21, ami rendszeresen ad helyet dobfürdőnknek, hangfürdőnknek...

Természetesen azonnal beindult a brainstorming, és az ötletek hihetetlen sebességgel követték egymást.

Vendégként - és közreműködőként - nagyon-nagyon szeretjük azokat a helyeket, ahol barátként, szeretett vendégként fogadnak bennünket, amit a hely “gazdája” a szeretetével hívott, keltett életre. Nagyon jó érzés, ha a “vendéglátónk” annyira el tud fogadni bennünket, hogy azonosulni tud az általunk képviselt dolgokkal, és meggyőződéssel áll mellettünk.

Kokenszki-Mike Kata tündérkeresztnővérként varázsolni kezdett, és egy csodálatos estére megnyitotta a Hold21-et egy szülinapi dobfürdőre.

Természtesen, amikor megérkeztünk a hangszerekkel, a szokásostól igencsak eltérő hangulatba csöppentünk - ami azért intenzíven köszönhető az unikornisos tortának, a falakon futó zsinóroknak, melyekre a mindenféle árnyalatú krepp-papír csíkok kerültek.
A megrendelő kérésének megfelelően foglaltuk el a helyünket, helyeztük el a hangszereket.
Az est egy különleges része volt, amikor végre zöld jelzést kaptunk, és a hangszerek mellé, mögé kerülhettünk. A korábbi dobfürdőktől eltérően most több sámándob is volt, illetve a mi feladatunk arra "korlátozódott”, hogy a megrendelőnk igényeinek megfelelően egy biztos alapot, hátteret adjunk, amely őt erősíti, amely segít neki kibontakozni.
Az idő rövidsége – a bő egy óra időtartam – is meglehetősen szokatlan volt számunkra, hiszen a 2,5-3 órás hangfürdőkhöz vagyunk szokva.
Persze az is szokatlan volt, hogy a vendégek azon része, akik nem zenéltek, azok a körön kívül ültek megfigyelőként. Nagyon jó érzés volt látni és tapasztalni, hogy nagyobb részük elmélyedt a zene hallgatásában, összekapcsolódott a közös zenével, a ritmussal.

Már több alkalommal sikerült meggyőződnöm arról, hogy nagyon be tud aranyozni egy-egy jelentős alkalmat, ha az ünnep részét képzik a hangok. Mindenki, aki hangfürdőt, hangmasszázst, dobfürdőt ajándékozott magának, a szeretteinek, az egy nagyon-nagyon különleges élménnyel gazdagodott - és az, hogy ilyenekben részt vehetünk, az számunkra is csodálatos élmény.