A Sárkánykuckó története

Üdvözlünk a Sárkánykuckóban - avagy A HELYÜNK története



Egyszer volt, hol nem volt... tulajdonképpen valamennyi ígéretes sárkányos történet így kezdődik, úgyhogy ez itt is helytálló mondatkezdetnek tűnik.

Amikor Balázs elkezdte a Peter Hess hangmasszőri tanfolyamokat, akkor arra gondoltunk, hogy majd szépen lassan az addigi szobáját átalakítgatjuk, és hangmasszázsra alkalmas helyiséggé változtatjuk.
Aztán az egyik modul előtt szembesültünk azzal, hogy a vizsgáig legalább 25 hangmasszázst kell tartania... Ez némiképpen (egészen konkrétan: nagyon) áthúzta a korábbi elképzeléseinket, hiszen a "szépen lassan" időtartam jelentősen lerövidült (pontosabban töredékére csökkent).

Őrült nagy munkába kezdtük. Nagytakarítás, bútormozgatás, szelektálás, rendezés, új ablakfüggönyök, térelválasztó függönyök, masszázságyra való fedőtakaró varrása, a szükséges eszközök megvásárlása, stb. Hosszú heteken keresztül dolgoztunk munka mellett, hogy az addigi lakószobát egy hangmasszázs kezelésekre alkalmas és ideális helyiséggé változtassuk.
Óriási élmény volt, amikor az első alkalmakra érkezők beléptek a szobába, és örömmel konstatálták a látványt.

Hatalmas öröm volt számunkra, amikor sikerült beszerezni a spanyolfalat, hiszen ezzel is a kedves vendégek kényelméért tudtunk tenni (hiszen a hangmasszázs során igaz, hogy ruhában van a vendég, de a ruhán nem lehet fém, ezért többen ilyenkor hoznak magukkal váltóruhát).
Mindig is nagy figyelmet fordítottunk a fényekre (akár a mécsesek, akár gyertyák, akár fényfüzérek adják), az illatokra (amit illóolajok vagy füstölők biztosítanak), a kényelemre (hiszen van, akinek a masszázságyon kényelmes feküdni, van, akinek a masszázsmatracon), a komfortérzet biztosítására (sok meleg, puha pokróc és párna közül lehet választani).

Amikor Balázs elkezdte tanulni a hangfürdő modult, akkor szembesültünk azzal, hogy változtatnunk kell az elrendezésen, a részleteken, hiszen egyidejűleg több vendég van a helyiségben, egy csomó hangszernek is Balázs kezénél kell lennie. Ekkor döntöttük el, hogy az óriási babzsákfotelt, a függőszéket is a vendégek rendelkezésére bocsátjuk.

De persze még mindig nem voltam kibékülve azzal a ténnyel, hogy a könyvek kint vannak a műhelyben, tulajdonképpen elzárva. Hiszen korábban ha valaki meg szerette volna nézni a könyveket, akkor vagy behordtuk a szobába őket (ami azért macera), vagy kint a műhelyben mutogattuk őket, de ugyebár ott nem volt annyi szabad hely, hogy mindet egyszerre tudjuk megmutatni...

Őszintén szólva, amikor megpróbáltam visszaemlékezni, hogy mi is volt előbb: a szándék, hogy legyen "neve, arca" a helyünknek, vagy hogy valamilyen változásokat eszközöljünk, rájöttem, hogy nem tudnám megmondani... Azt se tudnám megmondani, hogy melyik változást melyik követte - valahogy ahogy belekezdtünk, akkor valahogy önálló életre kelt ez a projektünk is... Egyik lépést követte a másik, majd a harmadik, majd így tovább... Csak csináltuk és csináltuk... Ismételten heteket töltöttünk azzal, hogy alakítsuk, átalakítsuk a helyünket...

A leglátványosabb változtatás, hogy "kivilágosítottuk" a helyet. A korábbi igencsak sötét (egészen pontosan: fekete) bútorok nagy részét átfestettük gyöngyfehérre. (Szerintem ez konkrétan vintage szín, és nagyon-nagyon szerethető, otthonos árnyalat.)
A könyveket rejtő - másoknak akár kaotikusnak ható - könyvespolcokat egy nagyon szép árnyalatú függönnyel fedtük el.
A korábban mindig letakart heverő végre megmutathatja, hogy milyen különleges mintájú kárpitos felülete van.
És a régi vitrin immáron helyet ad az általunk készített könyveknek.

Elkészült a Sárkánykuckó. A hely, ahol otthona van a hangmasszázsnak, a hangfürdőnek, a könyveknek, ahol a vendégek otthon érezhetik magukat, ahol a hangfürdők alkalmával akár babzsákfotelba is lehet kuckózni.

És miért is Sárkánykuckó?
Leginkább a logóban szereplő apró, összekucorodott, alvó sárkány miatt. Hiszen hol érezhetné magát otthon egy ilyen kis sárkány? Igen, igen, a Sárkánykuckóban.

Szeretettel, törődéssel, odafigyeléssel, gondoskodással alakítottuk ki, azért, hogy az ide érkezők jól érezzék itt magukat, pihenten, jókedvűen távozzanak innen, és térjenek vissza ide, hozzánk.

Szeretettel várunk!

Fehérvári Elvira