A gyógyító írás

A Könyvműhelyben kézzel készülő könyvek mindegyikére igaz, hogy egy-egy könyv az elkészüléséig 4-8 órán át van a kezünkben. (Mindezen felül vannak még azok az órák, napok, amiket a könyvek a présben, súly alatt töltenek és száradással.) Márpedig ezen idő alatt - mint minden kézzel készült termék - átitatódik az érzéseinkkel, álmainkkal, szeretetünkkel, energiánkkal, elhivatottságunkkal, elkötelezettségünkkel, a szakma iránti tiszteletünkkel. Ezek miatt is alkalmasak ezek a könyvek hálakönyvnek, örömkönyvnek, boldogságkönyvnek, gyógyuló könyvnek, változáskönyvnek, terápiás könyvnek...

Pár szót ezekről:

A mai világban - amikor igyekszünk egyre tudatosabban élni, kihasználni a rendelkezésünkre álló időt, megtalálni a boldogságunkat, nyitni az újdonságok felé, tudatosan a céljaink felé fordulni, megtörni a nekünk ártó beidegződéseinket, szokásainkat, változtatni a magunkban nem tetsző tulajdonságainkon - egyre több időt fordítunk arra, hogy megtudjuk, kik is vagyunk. Arra, hogy megismerjük magunkat, elhelyezzük magunkat a világunkban, a világban, a környezetünkben, vagy hogy találjunk magunknak egy egészen újat...

Önmagunk keresésére és megtalálására, fejlesztésére, kialakítására számos esetben választunk magunknak egy mentort, egy segítőt, egy támogatót, egy gyógyítót, egy követendő példát.

Akárkit választunk is, a saját dolgainkat csak mi tudjuk rendezni, az általunk leghitelesebbnek tartott módszerrel.

Sok segítő javasolja hálakönyv, örömkönyv, boldogságkönyv vezetését - annak érdekében, hogy felismerjük: igenis meg tudjuk változtatni a dolgokhoz való hozzáállásunkat, a pozitív életszemlélettel pozitív gondolkodásmódot tudunk kialakítani, amivel az élethez való hozzáállásunkat tudjuk befolyásolni.
A hálakönyv, örömkönyv, boldogságkönyv csodája abban rejlik, hogy minden egyes nap  - lefekvés előtt - át kell gondolnunk az adott napot, és válaszolni pár kérdésre. A hálakönyv esetén például négy kérdést kell megválaszolni:
1. Mi az, amit megköszönök?
2. Miért vagyok hálás?
3. Mit becsülök magamban?
4. Mi az a jó, amit ma észrevettem?
Ezáltal pozitív életérzéssel alszunk el, könnyebb, pihentetőbb lesz az éjszakánk - ennek megfelelően a reggelünk is -, azaz az új napnak már egy picit nyitottabban, pozitívabban kezdünk. Ez pedig hosszú távon - amint sikerül szokássá alakítanunk a "feladatot" - megváltoztatja az életszemléletünket és segít a saját utunkra lépni, hiszen az aggodalmak, félelmek kezdenek háttérbe kerülni, szétfoszlani és helyüket valami jobb dolog veszi át.
Ugyanezen az elven működnek a változáskönyvek - amikor is a hozzáállásunk, gondolkodásmódunk változtatásával megtörténő változásokat rögzítjük, ezek tudatosítása tovább segít bennünket.
Gyógyuló könyvek, terápiás könyvek esetén a fájó dolgokat kiírva magunkból van lehetőségünk azok elengedésére, a jó dolgok rögzítésével pedig beindítani a pozitív változásokat az életünkben.
Ezen kategóriák esetén célszerű a könyv első lapjain is rögzíteni, hogy az adott könyvet mire is szánjuk - mi kerül a fókuszába, miben fog bennünket segíteni.

Az emlékkönyv szót meghallva nagyon sokakban felidéződik a gyermekkor, amikor a kis pajtásokkal cserélgettek egy-egy üres lapos könyvecskét és beleírtak, rajzoltak. És valóban még a mai nap is van, hogy például nyugdíjas búcsúztatóra - emlékkönyvnek - viszik egy-egy könyvünket. Akár azért, hogy jókívánságokat írjanak bele, akár azért, hogy a "beírók" búcsúzóul felelevenítsenek egy-egy kedves történetet a nyugdíjba vonulóval (az első szép emléket, egy vicces közös történetet, egy inspiráló beszélgetést, stb.), hogy az bármikor érezze a szeretetet, kedvességet, figyelmességet. Elvégre soha nem tudhatjuk, hogy milyen nyomot hagyunk mások életében....
Egy kedves vevőnk mesélte, hogy neki minden évben van egy "csodakönyve", amit mindig magával hord és ha úgy érzi akkor odaadja a beszélgetőtársának "most írj bele" felszólítással. Mindezek mellett saját alkotásait is megjeleníti a könyvben. Ezeket visszalapozva egy valódi "időutazáson" vesz részt. 
Pont az ilyen "időutazások" megélése miatt szoktuk ajánlani ajándékként könyveinket osztályt váltó iskolásnak, munkahelyet váltó kollégának, tanévzáráskor tanárnak, betegséggel küzdőnek, hosszabb időre elutazó barátnak, lánybúcsúztatóra vagy esküvői emlékkönyvnek.

Az emlékkönyveknek egy másik változata, amikor például a szülő, a nagyszülő írja bele a könyvbe a gyermekkel, unokával kapcsolatos történeteket, eseményeket. Egy kedves vásárlónk mesélte, hogy a fiának a gyermekkorától vezetett naplókat a 40. születésnapjára adta oda és felbuzdulva azon, hogy azzal mekkora örömet szerzett, az unokája történeteinek vásárolt tőlünk könyvet.


Fehérvári Elvira